Újra kezdeni valamit annyiban nehezebb, hogy az embernek már van tapasztalata az adott dolgot illetően...általában negatív tapasztalata. És bár tudásunk is van dögivel, de amikor valamit teszünk, dolgozunk, és kudarc ér minket, akkor hajlamosak vagyunk feladni mindent. Bizony, nagyon nehéz újrakezdeni, felállni a padlóról. Egyáltalán felmérni a kárt, és nem homokba dugni a fejünket. Látni, mekkora a baj, és mindezek tudatában venni egy nagy levegőt, levonni a következtetéseket, módosítani a stratégiát és újrakezdeni. Tulajdonképpen amikor már odáig jutunk, hogy kinyitjuk a szemünket, és látjuk, mi is történt, már jó úton járunk.
Mi is ezt teszük. Nehéz, de ezt kell tenni. Muszáj. Mert ez a helyes út. Nem feladni, nem nyavajogni, nem nyalogatni a sebeinket túl sokat. És azt hiszem, ha már újra kezdi az ember, a legjobb, amit tehet, ha egyenesen a közepébe vág, sőt, ha teheti, még fölé is lő. Így nem tud majd a múltra koncentrálni, mert a jelen annyira le fogja foglalni.
Nálunk ez Zsóka halálát követően új kecskék beszerzését jelentette. Egyszerre öt (ÖT) új kecskelányt vásároltunk. Most aztán feladtuk magunknak a leckét. Kecskét szelidíteni, az ötből kettő fejős, őket a fejőálláshoz szoktatni. Pont üzekedési időszakban. Pont akkor, amikor mindenórásak a kecskemamijaink. Pont. Pont....pont most, amikor nagyon sok egyéb dolgunk van, így aztán nincs időnk nyavajogni, nincs időnk haragudni, nincs időnk másokat hibáztatni, nincs időnk másra, csak a jelenre, és abból minél többet kihozni, hogy a jövő még több, még szebb lehessen.
 |
| Dórika, az egyik fejősünk |
 |
| Annácska, Marika lánykám kedvence |
 |
| Elza, a másik fejős újonc |
Nehéz dolog fiatal és idős állatok újranevelése, főleg úgy, hogy előtte nem szoktak emberhez. Látszik, hogy nem félnek az embertől, nem bántották őket, de nem is foglalkoztak velük. Idekerülésük után azonnal megkörmöltem őket. Rettenet volt. Valamint Emma mellkasa nagyon sebes volt, azt kellett kezelni. Már jól van. Egy hete vannak nálunk, és lassan kialakul a hierarchia, megszokják a rendet, már esznek a fejőálláson, és elfogadják a jutifalatot. De még mindig nagyon nehéz megfogni őket. Remélem, a két szarvatlan is hamarosan szeretne gidát, vagy esetleg (ami még jobb lenne) már úgy kerültek ide, hogy a pocakjukban hozták csemetéjüket. Fél éven belül kiderül. A három szarvalt már együtt volt Luciferrel. Februárban gidaeső várható! :) Nincs időnk nyavajogni, nincs időnk...alig valamire. Így sokkal könnyebb újrakezdeni, bár látszólag nehezebb, lelkileg sokkal könnyebb.
Szép napot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése