Ilyen furcsaság pl az, hogy fejés után 6 óráig erős antibiotikumos hatással bír. Ezután ez a hatás csökken, de még így is sokkal több idő kell ahhoz, hogy megaludjon, mint a tehéntej.
A csíraszáma viszont (ha eltekintünk ettől a baktériumölő tulajdonságtól) jóval több tud lenni, mint a tehéntejé, vagy jóval kevesebb, és ez mindig változik, akár fejésenként is tud óriási eltéréseket produkálni. Így kecsketejből nem nagyon érdemes nekiállni gomolyát készíteni úgy, mint tehéntejből, vagy juhtejből (azaz nem lesz a klasszikus értelemben vett gomolya), mert valószínű nem fog sikerülni.
Sokan úgy vélik a kecsketej büdös. Nos, sokan szagolták már a mi kecsketejünket (mi is), és egyöntetű csodálkozó megállapításként az első reakció, ami kibukott az ismerősökből: "Jé, ez nem is büdös! Nincs is semmi szaga!" Ez nagy valószínűséggel a tartástechnológiánk miatt van így, azért lehet így. Bár együtt vannak a lánykák a bakkal, de a fejés máshol zajlik, valamint azonnal elvisszük a tejet a fejés után a házba, ott kezeljük tovább (értsd további szűrés, hűtés, zacskózás, fagyasztás, vagy üvegekbe töltés).
Mivel alig van időm, így csak hetente tudom rászánni magam a sajtkészítésre. Mivel időben a 15 liter nem 15ször több, mint a másfél liter, így olyan fél nap alatt el tudok készülni a sajtozással. Ehhez persze az kell, hogy a tejet úgy tároljam, hogy sajtozáshoz megfelelő állapotban maradjon. Itt jön a képbe a fagyasztóláda. Másfél-két és fél literenként zacskózom a friss (maximum fél órás) tejet dupla szűrés után, majd be a fagyasztóba. Itt maximum egy hetet tölt, amikor kiveszem, felolvasztom, majd elkezdhet készlüni a sajt.
![]() |
Olvad a 20 liter tej. |
Harisnyás Pippi után szabadon |
Félkemény próbáim viaszban érlelve
|
Szép napot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése